Ha van egy olyan bőrelváltozás, amit mindenki ismer és rendelkezik is vele, az az anyajegy. Aggodalomra az esetek túlnyomó többségében nincs ok, hiszen legnagyobb százalékuk ártalmatlan. Az idő előrehaladtával áteshetnek ugyan kisebb változásokon, ami teljesen normális, de nem árt odafigyelnünk rájuk, mert szó szerint a bőrünket visszük vásárra! Az anyajegyek bizonyos típusaiból rosszindulatú festékes bőrdaganat, úgynevezett melanoma malignum alakulhat ki. Mivel fedetlen bőrfelületünk a nyári hónapokban van leginkább kitéve a napsugárzásnak és más káros környezeti hatásoknak, így érdemes minden szezon végén beiktatni egy anyajegyszűrő vizsgálatot.
ANYAJEGY, ANYAJEGY, MIÉRT VAGY TE ANYAJEGY?
Bár a népi hiedelem szerint az anyajegy a várandósság ideje alatt az anyát ért testi trauma hatására keletkezik ( pl. ha valami ráesik, megüti az anyát, az hagy nyomot a magzaton), beszédes neve ellenére mégsem jó anyánk tehet a bőrünkön kialakult elváltozásokról.
Az anyajegyek (naevusok) a bőrön és a nyálkahártyán már születéskor meglévő vagy csak később kialakuló jóindulatú elváltozások, melyek színükben, szerkezetükben, felszínükben eltérnek a környező bőrtől. Képződésük miértje valójában nem ismert, kivéve néhány olyan kóros esetet, melyekért bizonyítottan a fránya gének hibáztathatók. Egy jóindulatú bőrelváltozás kialakulásának oka és helye az esetek többségében azonban genetikailag nem meghatározott, valószínűleg a pigmenttermelő sejtek, a melanocyták helyi működési zavara idézi elő megjelenésüket. Ezek a bizonyos melanocyták (amelyek minden gerinces bőrében és egyéb szöveteiben megtalálhatók) a magzatfejlődés első 12 hetében jelennek meg. Normál esetben a természetes bőrszín kialakulásáért felelősek, azonban ha egy gócpontban több melanocyta torlódik össze, mint amennyi a bőrszín megalkotásához szükséges, és ezek a környező szövetekhez kapcsolódnak, bumm, így lett az anyajegy.
Általában mire elérjük 20. életévünket, már jól ismerjük az összes anyajegyünket, bár akadhat néhány olyan rebellis, ami később jelenik meg. De 40 év felett már igencsak ritka, hogy új anyajegyünk képződjön. Az évtizedek alatt “foltjaink” elhalványodhatnak vagy akár teljesen el is tűnhetnek.
A teljesség igénye nélkül, nézzünk meg milyen, egészségünkre nem káros, nem kóros jószágokkal lehet dolgunk. Leggyakoribbak a festékes vagy pigmentes anyajegyek (naevus pigmentosus). A közönséges anyajegyek közül megkülönböztethetünk veleszületett anyajegyet, mely életünk első évén belül kialakult anyajegyeket takarja. Ezek méretüket tekintve az alig láthatótól az abnormális nagyságúig terjedhetnek (akár 20 cm-t is elérhetik). A 2 cm-nél nagyobb veleszületett anyajegyeket- megelőző szándékkal- megfontolandó sebészi úton eltávolíttatni. Földi életünk további szakaszaiban szerzett anyajegyeink általában kis méretűek, jól körülhatároltak, szabályosak. A bőrszínűtől kezdve, a barnán át a feketéig bármelyik árnyalatban előfordulhatnak. A közönséges anyajegyek ritkán válnak rosszindulatúvá, de fokozottan kell figyelnie annak, akinek 50-nél több anyajegye van, mert ebben az esetben magasabb a melanoma előfordulásának kockázata.
ATÍPUSOS (DYSPLASIÁS) ANYAJEGY
A testen bárhol megjelenhet, a többi anyajegynél általában nagyobb és színe is többféle lehet. Szélük általában szabálytalan, nem határolódnak el élesen környezetüktől. Jellemző rájuk, hogy egy anyajegyen belül egyszerre több színárnyalat is előfordul (fekete, sötét-, világosbarna, vörös, rózsaszín). Elkülönülnek benne jobban és kevésbé tömött tapintatú területek. Fokozatosan alakulnak ki, leggyakrabban pubertás vagy fiatal felnőttkorban. Atípusos anyajegyek jelenléte esetén fokozott a melanoma rizikó, főleg, ha többel is rendelkezünk!
(V)ÉRANYAJEGY
A rubin naevus a bőr felületéből enyhén kiemelkedő, általában élénkvörös, vagy lilás, néhány milliméter átmérőjű elváltozás, melyet a hajszálerek burjánzásának “köszönhetünk”. Ezek már születéskor jelen lehetnek, de később is kialakulhatnak, az életkor előre haladtával pedig méretük növekedhet. Kialakulásukban szerepet játszhat a bőr öregedése, genetikai hajlam, vagy akár a különböző hormonhatások. Jó hír, hogy egyrészt ez az anyajegy típus egy jóindulatú bőrjelenség, rosszindulatúra nem fordul és rádiófrekvenciás készülékkel könnyedén, szinte nyom nélkül eltávolítható.
SZEBORREÁS KERATÓZIS
A szeborrheás keratózis ugyan nem anyajegy, de ahhoz hasonló, jóindulatú bőrdaganat. Általában nem okoz kellemetlen tüneteket, lassan, idővel növekedik, és magától ritkán tűnik el. A test bármely részén (leggyakrabban a háton és a mellkason) kialakulhat csoportosan vagy elszigetelten. Megjelenésében változatos: lehet lapos vagy szemölcs szerű. Színezete a bőr árnyalatától a barnán át a feketéig terjedhet, mérete sem jellegzetes, lehet egészen apró, vagy 2,5 cm-nél nagyobb is. Számos bőrelváltozás, pl. szemölcs vagy bőrrák, hasonlíthat a szeborreás keratózisra, ezért inkább menjünk biztosra és ellenőriztessük szakemberrel!
SOLARIS LENTIGO
Említésre méltóak továbbá ezek a szeplőhöz hasonló, de annál nagyobb barnás foltocskák, amik a korral járnak. Ezek az öregségi vagy pigmentfoltok főként a napsugárzásnak kitett bőrfelületen jelennek meg és a hölgyek 90%-a találkozik vele 20 éves kora után. Ugyan legtöbbjük ártalmatlan, amennyiben a nyári hónapokat követően újonnan megjelenő pigmentfoltokat veszünk észre magunkon, érdemes szakorvost felkeresnünk, mert ezek a foltok gyakran összetéveszthetők egy rákmegelőző állapot, az ún. aktinikus keratózis tüneteivel (erről bővebben mindjárt).
A jóindulatú anyajegyek viszonylag ritkán alakulnak át rosszindulatú festékes bőrrákká, ha mégis, akkor elsősorban irritáció hatására (dörzsölés, sebesülés, erős napsugárzás). A melanomák kb. 30%-a alakul ki a már meglévő anyajegyek talaján, ám gyakoribb, hogy a melanoma újonnan jelenik meg a bőrön, már eleve veszélyes formában.
MI A MANÓ A MELANOMA?
Sajnos nem manó, hanem a bőrrák talán legszélesebb körben ismert formája - és igen agresszív. Minél előbb fedezik fel, annál jobb! A betegség az epidermisz kisméretű sejtjeiből, a már említett melanocytákból indul. A bőrdaganatok száma az utóbbi évtizedben a fehér bőrű népesség körében növekedést mutat, mely az egészségtelen mértékű napozási szokásokkal, az elvékonyodó ózonréteggel hozható összefüggésbe. A melanoma kialakulásának legfontosabb tényezője az ultraibolya-sugárzás. Nem győzzük hát hangoztatni a megfelelő fényvédelem fontosságát. Ha a melanoma nem kerül időben kimutatásra (és eltávolításra), akkor a bőr mélyebb rétegeibe terjed, innen pedig a szervezet bármely része felé veheti az irányt, áttétet képezve. Melanoma gyanú esetén az orvos azonnali operációt javasol, hiszen ilyen esetben minden nap számít.
A melanoma koránt sem a leggyakoribb ellenségünk, sőt. Ha fénykárosodással összefüggő rákos elváltozásokról beszélünk, nem árt hallanunk az alábbi fogalmakról:
AKTINIKUS ( VAGY SOLARIS) KERATÓZIS
Ez a rákot megelőző állapot az évek alatt felgyülemlett fénykárosodás hatására kialakuló vörös színezetű, érdes felszínű, hámló felületű bőrelváltozás a napnak leginkább kitett bőrfelületeken jelenik meg, környezetében viszkető, égő érzettel járhat. Több év, mire kifejlődik, lassan növekszik. Kialakulásának kockázatát csökkenteni lehet a napozás kerülésével, illetve megfelelő napvédő krémek használatával.
BASALIOMA
A basalioma szintén lassan növekvő bőrrák fajta. Kialakulásának ismert rizikófaktorai közül az egyik legáltalánosabb az UV-sugárzás, így leggyakrabban a fénynek kitett helyeken (arc, fül, mellkas, hát, tar fejbőr) fejlődik ki az ép bőrön. Elsősorban- de nem kivétel nélkül- az ötven év feletti korosztályt érinti és férfiak körében gyakoribb, mint a nőknél. Diagnosztizálását nehezíti, hogy megjelenése nem feltűnő, sokszor csak egy rózsaszín foltnak tűnik, ám jó eséllyel gyógyítható, áttétet más szervek felé igen ritkán képez.
SPINALIOMA
Ez a bőrrákfajta a bőr felszíni rétegeiből, az ún. tüskéssejtekből indul ki és ugyan megjelenési helye nem korlátozódik a napfénynek kitett területekre (pl. megjelenhet a száj nyálkahártyáján is), ugyanakkor az UV-sugárzás ebben az esetben is kockázati tényező. Áttétet is képezhet más szervekben, ám ha időben észlelik, eredményesen gyógyítható műtéttel vagy sugárkezeléssel. Gyanakodjunk minden olyan újonnan jelentkező bőrképletre, amely nem gyógyuló sebre emlékeztet!
ÁRULKODÓ JELEK
A rövid ijesztgetés után inkább nézzük, mit is tehetünk, hogy elkerüljük a bőrgyógyászati horrort. Legjobb fegyverünk mindig a prevenció! Ó, IÓ, CIÓ…PREVENCIÓ! A megelőzés legfontosabb eszközei pedig a napsugárzásnak való kitettség csökkentése, a fényvédelem, a rendszeres önvizsgálat és az évi egy bőrgyógyászati anyajegyszűrés.
Érdemes tisztában lennünk anyajegyeink számával és küllemével. Ne felejtsük el, mindig az egyéni adottságok összességének megfelelően kell ítélkeznünk; tegyük fel, hogy van egy furcsa alakú, asszimetrikus anyajegyünk. Nézzük csak meg a többit is körülötte! Ha alkatilag furcsa alakú az összes anyajegyünk, akkor feltételezhetjük, nincs kóros elváltozásunk.
Ha új, gyanús anyajegyünk jelenik meg, vagy egy már meglévő változik meg színében, formájában vagy felszínében, mihamarabb forduljunk szakemberhez! Mire figyeljünk? Az alábbi szempontokat segítenek anyajegyeink állapotának ellenőrzésében, csak jusson eszünkbe az ABC, s máris egyszerűen felidézhetjük:
• A (assimetry): figyeljük meg az alakját, esetleg asszimetrikussá vált, elmászkált valamerre?
• B (border): vegyük szemügyre a határát! Ha körvonala egyenetlenné vált, határoló vonala “szétfolyt” vagy megvastagodott, már foglalhatjuk is az időpontot!
• C (color): Intő jel lehet, ha megváltozik a színe akár világosabb, akár sötétebb lesz, vagy pigmentációja egyenetlenné válik
• D (diameter): nem örülünk, ha az anyajegy átmérője növekszik
• E (elevation): az anyajegy felszínének megváltozása, bőrből való kiemelkedése, megvastagodása is jelzésértékű
Emelett nem sok jót sejtetnek az egyéb olyan tünetek, mint a viszketés, fájdalom, vérzés vagy az anyajegy kisebesedése, esetleg csomó jelentkezése.
ANYAJEGYSZŰRÉS
A szűrővizsgálat egyáltalán nem jár kellemetlenséggel és csak pár percet vesz igénybe. Egy tapasztalt bőrgyógyász számára sokszor már az anyajegy szabad szemmel történő vizsgálata is perdöntő, de gyakran csak dermaszkóp (speciális bőrmikroszkóp) segítségével állapítható meg, hogy indokolt-e eltávolítani az elváltozást. Amennyiben a szakorvos úgy ítéli meg, hogy az anyajegynek le is út, fel is út, minden esetben szövettani vizsgálat alá veti azt, és így pontosan meghatározható, hogy anyajegyről vagy daganatról van-e szó.
VÁGJUNK BELE!
Ha a felsorolt figyelmeztető jelek hatására (még jobb, ha ezek megjelenése előtt!) elvonszoltuk magunkat a bőrgyógyászhoz, aki indokoltnak látta a növedék eltávolítását, akkor még egy apró kellemetlen, de nem kibírhatatlan procedúra van hátra. Természetesen nem kell megvárni, míg elfajulnak a dolgok; a kényes, folyamatos fizikai irritációnak kitett helyeken lévő anyajegyeket jó ötlet eltávolíttatni a baj megelőzésének érdekében. Mivel legtöbbünk nem olyan szerencsés topmodell, hogy ideális méretű és ideálisan elhelyezkedő anyajegye a szexepiljévé váljon, így pusztán esztétikai okokból is lehetséges megszabadulnunk nem kívánt anyajegyeinktől. Ekkor is fontos, hogy a beavatkozás előtt a bőrgyógyász az összes anyajegyet megvizsgálja dermatoszkóp segítségével, hogy meggyőződhessen róla, a paciensnek nincs gyanús anyajegye.
Az anyajegyek eltávolítására többféle eljárás létezik. A legmegfelelőbb megoldásról minden esetben a szakorvos dönt az anyajegy vizsgálata után. Egyszerre több anyajegy is eltávolítható, de maximum 3–4 naevus levétele javasolt egy időben.
ANYAJEGY ELTÁVOLÍTÁS SEBÉSZETI ÚTON
A pigmentes vagy festékes anyajegyeket, a szakmai protokollnak megfelelően, kizárólag sebészi úton, szikével távolítjuk el, hiszen a kimetszett bőrképletnek szövettani vizsgálatra alkalmasnak kell lenni. Ez a beavatkozás általában ambuláns eljárás, helyi érzéstelenítésben, mintegy 15-30 perc alatt elvégezhető. A műtéti terület fertőtlenítése után helyi érzéstelenítést követve kezdődhet az anyajegy eltávolítása. Babérlevél alakú metszést ejtünk az eltávolítandó terület körül. A keletkezett sebet varratokkal zárjuk, melyre steril kötést helyezünk. Ezt se víz, se szennyeződés nem érheti a következő hetekben. A betegnek óvnia kell a varrt sebet, és ajánlatos ebben az időszakban felfüggeszteni a sporttevékenységeket. A varratok eltávolítására a műtét után nagyjából 2-3 héttel kerül sor. A metszés nyomán hegesedés tapasztalható, mely természetes folyamat, ennek mértéke az egyéni adottságok függvénye.
ANYAJEGY ELTÁVOLÍTÁSA LÉZERREL
A lézeres eljárást pigment nélküli anyajegyek, éranyajegyek és más, keverék anyajegyek esetében szokás bevetni. A lézer fénye szelektíven kötődve roncsolja a megcélzott területet, így a környező ép bőrt nem éri sérelem. Az eltávolított bőrnövedék helyén pár hétig kis var látható, amely a gyógyulási folyamat végén magától leesik. A beavatkozás helyén a bőr átmenetileg rózsaszínű lehet, ez alatt az idő alatt fokozottan kell figyelni a fényvédelemre.
A lézer azonban használható mint lézerkés is, amely ebben a formában hasonlít egy hagyományos szikével végzett beavatkozáshoz. A lézer előnye, hogy az ejtett seb kevésbé vérzékeny, kisebb a környező szövetek roncsolása és gyorsabb a sebgyógyulás, mely mértékelt hegesedésell jár.
ANYAJEGY ELTÁVOLÍTÁSA ÉGETÉSSEL VAGY DIATERMIÁVAL
A lézeres megoldáshoz hasonlóan elsősorban a pigment nélküli növedékek, szemölcsök és éranyajegyek távolíthatóak el ezzel a módszerrel. A beavatkozás egy leginkább tollra hasonlító elektromos sebészeti eszköz segítségével, az elektrokauterrel történik. A megcélzott szövet magas hőmérséklet hatására irányított módon, különböző mértékben roncsolódik vagy “elpárolog” a készüléken beállított teljesítménytől függően. A kauterrel történt égetés után általában hámosító kenőcsös kötést helyezünk fel, de kisebb beavatkozás esetén ez el is hagyható. A kezelés után gyors heggyógyulásra számíthatunk.
Vigyázzunk magunkra és előzzük meg a problémák kialakulását! Beláthatjuk, hogy egy kis odafigyelés és évente pár perc az anyajegyszűrésen nem nagy ár bőrünk egészségének megőrzéséért.